Somogyváry (született Freißberger) Gyula (1895-1953) író, újságíró, országgyűlési képviselő pápai felmenőkkel rendelkezett. Ük-ük-apja, Freißberger Wilhelm pápai asztalos részt vett a Nagytemplom építésében. A Kígyó utca 7. szám alatti, „parasztbarokk” házban lakott, amely szinte egyidős a Nagytemplommal. Nagyszülei az 1860-as években költöztek Fülesre intézőnek, majd szülei innen Somogyvárra. Itt született Freißberger Gyula, aki 1929 körül magyarosította nevét Somogyváryra. Az első világháború alatt 3 évet szolgált az orosz, román és olasz fronton. A háború végén tartalékos főhadnagy volt, 1918-ban betegség miatt tért haza. Ezt követően részt vett az ellenforradalmi szervezkedésben. Érdemeiért 1929-ben Horthy Miklós vitézzé avatta. 1920-ban a Magyar Távirati Iroda vidéki osztályának osztályvezetője lett, 1928-tól a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. irodalmi igazgatója. A hangjáték műfajának magyar elnevezője és magyarországi meghonosítója. Trianon után az első hazai irredenta verseskötet is az övé volt. Nemcsak verseket, de később történelmi és világháborús regényeket, színműveket is írt. Népszerű regénytrilógiájaa „Virágzik a mandula”, a „Ne sárgulj, fűzfa”, az „És Mihály harcolt”. Nagy népszerűségre tett szert műveivel országszerte. 1935-ben a csornai körzet országgyűlési képviselőjévé választották a Nemzeti Egység Pártja (NEP) színeiben. Haditudósítóként is dolgozott a Magyar Filmhíradónál, 1938 októberétől a Délvidéki, Felvidéki, majd 1939 márciusában Kárpátalja visszacsatolásakor. A kassai bevonulás után ő szervezte és szólaltatta meg az új kassai magyar rádiót. Irodalmi tevékenységének részeként tagja lett a Petőfi Társaságnak. 1944. márciusában a németek letartóztatták és koncentrációs táborba vitték. 1945-től a kommunista rendszer nem ismerte el érdemeit, humanista szellemiségét. Az ÁVO letartóztatta és Kistarcsára internálta. 1953-ban az internálótáborból a fővárosba szállítás közben, máig sem felderített körülmények között szívroham következtében halt meg.
A korában népszerű író „A pirossapkás kislány” megírásával pápaiságának, őseinek kívánt emléket állítani. „A hadtest hű marad” című regénye is bír pápai vonatkozásokkal.
