Esterházy Ferenc a 18. század közepén lett Pápa ura, 1743-ban monumentális rezidenciát terveztetett Franz Anton Pilgrammal a védelmi funkcióját elveszítő vár helyére. Halála után Fellner Jakab, majd miután ő is elhunyt, Grossmann József folytatta a munkát. A vizesárokkal körbevett épület látványtervét őrzi a kastély Nádor-termének falát díszítő falkép. Ez az elképzelés végül nem valósult meg teljes egészében, ugyanis a pápai birtokot megöröklő Eszterházy Károly figyelmét inkább egyházi építkezései kötötték le. A barokk kastély építése csak 1784-ben fejeződött be, miközben a kivitelezési munkálatokat a kor jeles mesterei – Grossmann József mellett Fellner Jakab – vezették.
Az egyemeletes barokk kastély a versailles-i kastélytípusba tartozik. Az épület parkra néző főszárnya íves oromzattal záruló középrizalittal és sarokrizalittal tagolt. Az oromzaton látható az Esterházy-címer. A két szárny manzárdtetős sarokrizalitokkal végződik. Az épületegyüttes középső szárnyában lettek kialakítva a reprezentációs helyiségek, míg az oldalszárnyakban lévő vendéglakosztályok mellett a nyugati szárnyban volt a tulajdonos magánlakosztálya.
A keleti szárnyban kapott helyet az 1750-es években kialakított kastélykápolna, melynek falait Joseph Ignaz Mildorfer, a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tanára freskói díszítik.
A lapos kupolát tartó boltívek ívháromszögében angyalfigurák tartják Jézus szenvedésének relikviáit: a töviskoszorút, a kalapácsot a szegekkel, a lándzsát és a kelyhet. A párkány fölött emelkedik föl a feltámadt Jézus angyalseregtől körülvéve a Szentháromság másik két személyéhez. A kápolna az elmúlt évtizedekben a Jókai Mór Városi Könyvtár olvasóterme volt, 1990-ben a város a színvonalas helyreállításért Europa Nostra díjat kapott. 2015-től ismételten az építtető és mélyen hívő Esterházy család szándékai szerinti megszentelt hely, ahol miséket, esküvőket és keresztelőket lehet tartani.
Jellegzetes az épület sávos vakolattal díszített homlokzata. A kastély külső formájában építése óta jelentős változás nem következett be. A belső tereket az 1860-as években Esterházy Pál újíttatta fel, ekkor nyerte el ma is látható formáját és rendeltetését az Ősök csarnoka és a Nádor-terem, a díszterem. Itt látható ma az a festmény, amely Pápát az 1700-as évek közepén ábrázolja. A Nádor-terem jellegzetes barokk berendezésével, intarziás parkettájával, barokk kályhájával érzékelteti, milyen lehetett a kastély korábbi állapotában.
2013 óta itt található a főúri enteriőrt bemutató kiállítás, ahol a grófi kastély életének képviselői segítségével bepillantást nyerhetünk a barokk főúri élet hétköznapjaiba.
1945-től 1959-ig a szovjet hadsereg használta. Sajnos ebben az időszakban nemcsak az épületben keletkeztek jelentős károk, de megsemmisült illetve eltűnt szinte a teljes belső berendezés is. Az ezt követő időszakban a városi könyvtár, a zeneiskola, a művelődési ház és a helytörténeti múzeum volt a kastély „lakója”. Az 1960-as évek közepén a külső homlokzatot renoválták. Időközben a belső terek olyan állapotba kerültek, hogy egy az 1996-ban elvégzett vizsgálat megállapította, életveszélyt jelentenek a látogatókra. A főépület felújítására több ütemben, 1988 és 2015 között került sor.
Ősök Csarnoka
A kastély ősgalériája, közismert nevén az Ősök Csarnoka története a 17. századba nyúlik vissza. A legrégebbi festmény 1650 körül készült, a vár 1694-es leírásában egy családfát ábrázoló festmény mellett a család 11 tagjának arcképe kerül említésre, melyből 7 maradt az utókorra. A 18. század folyamán tovább bővült a gyűjtemény, az 1799-es kastélyleltár már 29 festményt említ. A 19. század második felében több művész munkájával tovább gyarapodott a galéria. A kastély 20. századi leltárai és az 1927-ben készült fotóalbum alapján az ősgaléria a kastély három emeleti folyosóját foglalta magában. A festmények száma ekkor 44 darabra rúgott. A kastélyt 1945-ben megszálló szovjet katonaság ebből a 44 festményből 37-et hivatalosan visszaszolgáltatott a tulajdonosnak, ám a festményeket államosították, majd a gyűjteményt a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. Három festmény magángyűjteményben bukkant fel, mely közül egyet a Magyar Nemzeti Múzeum, egyet pedig a Magyar Nemzeti Galéria vásárolt meg. Egy festmény jelenleg is magántulajdonban van.
2014-ben, mintegy 70 év után azonban ismét az „otthonukban”, az Esterházy-kastélyban láthatóak az Ősök Csarnoka festményeinek egyrésze. A 26 képből álló tárlat a kastély középső szárnyának Nádor terem előtti folyosószakaszán látható, illetve az enteriőrben 5 festmény helyeztek el.
A lépcsőház
Az előcsarnokba belépve a barokk pompájú, kőkorláttal és stukkós mennyezettel pompázó lépcsőházba jutunk, amelyet gyakran hasonlítanak a pozsonyi Nyáry-palota híres lépcsőházához. Ezen át érhetünk fel az emeletre.
Kerítés és kapuoroszlánok
Az 1860-as években történt átépítés során állították fel a Párizsból hozatott kastélykaput. A díszudvaron állnak az 1790-es évekből származó címertartó oroszlánszobrok. A kerítés megsemmisült, a kapunak is nyoma veszett 1945-ben.
Az eredeti mintájára újjáépített kaput, illetve a kerítést 2019. szeptemberében avatták fel.
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a nemzeti értéket 2021. szeptember 23-án felvette a Veszprém Megyei Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába.
https://ertektar.vpmegye.hu/index.php/11-veszprem-megye-ertektar/kulturalis-orokseg/10-papai-esterhazy-kastely
