Somfainé Pados Mária (1912-1995) városunk rajztanára, festőművésze, helytörténeti kutatója volt.
A pápai Ranolder Intézet növendéke volt. 1931-ben kapott népiskolai tanítói oklevelet, majd a pécsi főiskolán tanult. Pápán a Hámán Kató Általános Iskolában rajzot tanított, gyakorlati foglalkozást és honismereti szakkört vezetett. Számos diákjával szerettette meg a képzőművészetet.
Tagja volt a pápai képzőművész körnek. Festményei egy szakmai életút története, a Pápán eltöltött hosszú évek élményeinek ábrázolása. Hangulatos városképeit, virágcsendéleteit sokan megcsodálták. A város közismert értékeiről, egykori folyóvizeiről, jellegzetes utcáiról, épületeiről készült képek az idősek számára az ifjúságukat idézik, a fiatalok számára pedig szüleik, nagyszüleik elbeszéléseit elevenítik meg. Például számos tájképén szerepel az Öreghegy és a vízimalmok. A lebontott házakat ábrázoló képek kordokumentumokká váltak. Sok művén a kor emberének életkori jellegzetességeit örökíti meg. A pápai nők és férfiak jellemző viseletét, lakásának belsejét, munkahelyét láthatjuk.
Teljes hagyatéka pasztellel, szénnel, ceruzával, tollal, tussal és ecsettel készített rajzok, monotípiák, akvarellek és olajfestmények gyűjteménye. A képek legtöbbje az 1960-as, 1970-es években készült.
Pápán, Győrben és Veszprémben hat önálló kiállítása volt. Közülük néhány a Magyar Nemzeti Galériába került.
