Kategória
kulturális örökség
Kézirat

Váli Mari (1840-1915) Jókai Eszter (Jókai Mór nővére) és Váli Ferenc (református főiskolai tanár) lánya. 1849-től negyven éven át pápai lakos volt, a mai Jókai utca 20. szám alatti házban lakott. A tragikus sorsú memoáríró huszonévesen elvesztette egyetlen lányát és férjét. Ezután életét szerettei emlékének és rokonai szolgálatának szentelte. Rajongott Jókai Mór iránt, visszaemlékezései címében is őt jelöli meg főszereplőként. De ír mindhárom Jókay/i testvérről, az ő gyermekeik és családjuk történetéről. A szereplőket társadalmi kapcsolataikkal, foglalkozásukkal, politikai beállítódásukkal együtt mutatja be a konkrét adott történelmi korszakban. Ír országos jelentőségű eseményekről is, mint például az 1867-es királykoronázásról, a millennium megünnepléséről, az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról, Jókai Mór haláláról. Az írónő felhasznált korabeli újságcikkeket, levelezéseket, és a saját tapasztalatai, benyomásai alapján írta meg a személyesebb részeket. A mű közel 1800 oldal terjedelmű,  7 fejezetből áll és az 1846-1904 közötti időkről szól.

A kézirat 3 példányban létezik. Az eredetit a szerző 1913-ban az Országos Széchenyi Könyvtár jogelődjének adományozta, amely ma is ott található. Másodpéldánya, melyet unokatestvére, Jókay Etelka és valószínűleg az ő férje, Ihász Lajos másolt, oldalági leszármazottak birtokában, az amerikai Indiana államban van. A harmadpéldány pedig a másodpéldányról készített másolat, amelyet 1991 óta a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Levéltárában őriznek.

Váli Mari írásának teljes címe: „Jókai Mór ifju koráról, első házasságáról, ennek a házasságnak harminczkilenc évi tartamáról, – özvegységben eltöltött idejéről és második házasságáról meg őrzött és fel jegyzett emlékek”. A visszaemlékezés az adott kornak helytörténeti, helyismereti szempontból is fontos forrása. A Váli család életének bemutatásán keresztül bepillantást nyerhetünk a város korabeli életébe.