Vitéz Bertalan Árpád vezetésével 1938. szeptember 11-én 11 fővel alakult meg Szombathelyen a katonai szervezet jogelődje, az ejtőernyős keret. A vezérkar főnökségi intézkedése értelmében Pápát jelölték ki szolgálati helynek.
1939. október 1-jén, az áttelepülés napján alakult meg a honvéd ejtőernyős század Pápán vitéz Bertalan Árpád százados parancsnokságával. Szállásuk a megürült huszárlaktanyában került kijelölésre, a két éve elkészült repülőtér pedig alkalmas volt az ejtőernyős kiképzésre. 1939. november 1-jén vitéz Bertalan Árpádot őrnaggyá léptették elő. Bertalan őrnagy rendkívüli pedagógiai érzékkel rendelkező ember volt. Az alakulathoz került erős, bátor emberekből fegyelmezett katonákat nevelt, akik rajongással szerették. 1941-ben Bertalan őrnagy egy harccsoport bevetésére kapott megbízást, Bácskában a Szenttamásnál lévő híd elfoglalására. Április 12-én a kétszáz ejtőernyős katona felszereléssel és a négy Savoia repülőgép áttelepült a Veszprém Jutasi repülőtérre. A nehézkes felszállás után 2-3 perccel a vezérgép jobb szárnyára dőlve a földre visszacsúszott, megsemmisült, és a balesetben hősi halált halt vitéz Bertalan Árpád őrnagy zászlóaljparancsnok. A bevetés parancsnokságát Kiss Zoltán vette át és a megmaradt gépekkel és legénységgel végrehajtották a feladatot. Az alakulat hivatalos elnevezése 1941. május 9-től magyar királyi „vitéz Bertalan Árpád” I. honvéd ejtőernyős zászlóalj lett. 1942-ben a zászlóalj létszáma tovább fejlődött, a lövészszázadok mellett megalakult a géppuskás, a távbeszélő, az árkász és a nehézfegyver század, valamint a 60 főből álló kerékpáros osztag 2 fő tiszttel. Az 1942 év legnagyobb eseménye a május 25-én tartott zászlóavatás volt, melyet ugrással és harcgyakorlattal egybekötött bemutató követett. A csapatzászlót még 1941-ben adományozta Pápa hadüzemi munkássága. Ezután május 31-én, a Hősök napján , a hangárok előtt felavatták az elhunyt repülőgépvezetők és ejtőernyősök emlékművét. Mindkét emlékmű a katonák adományaiból és munkájával létesült. 1943-ban folytatódott a létszám, a felszerelés és a repülőtéri kiszolgáló egységek fejlesztése. 1944-ben mozgósították az ejtőernyős egységeket a fronton a Szent László Hadosztály kötelékében. Az ejtőernyős ezred végigharcolta Magyarország egész területét a Garamig. 1945-ben Grázban a két zászlóalj maradéka egyesült. Szügyi Zoltán a hadosztályát egyben tartva erőltetett menetben visszavonult. Május 10-én sikerült alakulatait az angol megszállási övezetbe átjuttatni. 1945. június 12-én aztán lefegyverezték őket és véget ért a Szent László hadosztály, benne a pápai ejtőernyős alakulat története.
A pápai ejtőernyősök emlékét a Huszár lakótelepnél álló emlékmű őrzi.
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a nemzeti értéket 2020. július 9-én felvette a Veszprém Megyei Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába.
https://ertektar.vpmegye.hu/index.php/11-veszprem-megye-ertektar/kulturalis-orokseg/21-magyar-kiralyi-vitez-bertalan-arpad-i-honved-ejtoernyos-zaszloalj-kesobb-ezred
