A pápai reformáció kezdetei korán, 1527-től kimutathatóak. A dunántúli reformáció harmadik központja Pápa volt. 1531-ben a városnak már evangélikus iskolája is volt. 1534-ből Gyzdawyth Péter tanító neve is ismert. Sztáray Mihály énekköltő és püspök 1565 körül érkezett városunkba. 1574-től pedig Huszár Gál író és könyvnyomtató volt a lelkész.
A pápai evangélikusok 1705 körül szerveződtek külön gyülekezetté. 1707-ben imaházat és iskolát rendeztek be egy Fő téri házban. Az ellenreformáció idején, 1714-ben gróf Esterházy Ferenc elűzette a papot és a tanítót és a lutheránus hitélet csak 1784-ben tért vissza. Esterházy Károly egri püspök ekkor adományozta azt a telket a gyülekezetnek, amelyen ma is áll a templom. 1786-ra felépült az imaházuk. 1877-ben Gyurátz Ferenc püspök-lelkész adománygyűjtésének következtében 1883-ban megkezdhették a templom építését Hencz Antal építész tervei alapján. A templomot 1884. október 26-án szentelték fel. A gyülekezet már 1787-ben bentlakásos iskolát szervezett. Az evangélikus elemi iskola 1862-től a templomudvar kapujától balra levő épületben kapott helyet. 1884-ben megépült az Árok utca felőli kétszintes iskolaépület. Az intézménynek 1896-tól 1945-ig Ágostai Hitvallású Evangélikus Népiskola volt a neve.
Az egyházközség 2001-ben újjá szervezte az alapfokú oktatást a Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola megalapításával. A régi iskolaépület 2013-ban új, kétszintes épületrésszel bővült. 2014. szeptemberében az udvarban megnyitotta kapuját a Pápai Lutheránus Sziget legújabb kincse, az Evangélikus Látogatóközpont. Ez ízelítőt ad a gyülekezet tárgyi és szellemi hagyatékából.
A gyülekezet keretein belül élénk szellemi élet folyik a Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör, a Bora Katalin Asszonykör és a Luther Márton Olvasókör által.
A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperesi székhelye Pápán található.
A Pápai Evangélikus Gyülekezet a 300 éves múltjával település és közösség formáló hatással volt városunkra, annak lelki, szellemi és anyagi gyarapodására.
