A Jókai Mór Városi Könyvtár 1989 nyarán szervezte meg első honismereti táborát. A táborok programját Váminé Molnár Emma gyermekkönyvtáros állította össze, és tudatosan úgy tervezte a feladatokat, hogy a gyerekek megismerjék a város és környékének nevezetességeit, érdekességeit. A 90-es évek végén a táborok programjai közé bekerültek a temetői és a helyismereti séták is. A gyerekekkel március 15-hez kapcsolódóan megtekintették a pápai temetőben nyugvó honvédek sírját. Szintén a táborok keretében került sor a Petőfi, valamint a Fő tér sétákra. A későbbiekben Váminé Molnár Emma „Egy ház, egy történet, egy séta” címmel tartott városi sétát a Türr István Gimnázium tanulói számára, amely során kiválasztottak olyan városrészeket, épületeket, amelyekhez mese, monda vagy irodalmi mű kapcsolódik. A séták célja, hogy támogassa a nevelési-oktatási intézmények tanulóinak és az óvodás gyermekek óvodai foglalkozáson kívüli kompetenciafejlesztését, ismeret- és tudásgyarapítását.
Ezen előzmények után kezdtem el én is tematikus séták szervezésén gondolkodni. A munkám során egyre több érdekességet fedeztem fel a város történetével kapcsolatban. Úgy gondoltam, hogy ezek az információk mások számára is érdekesek lehetnek és célul tűztem ki, hogy ezeket az információkat, érdekességeket másokkal is megismertessem. Ezek a séták már korosztálytól függetlenül mindenkinek szólnak.
A séta témájának kiválasztásánál fontos szempont, hogy Pápa már-már elfeledett kulturális értékeit mutassam be, valamint a hallgatóság számára informatív és érdekes legyen. Fontosnak tartom azt is, hogy minden korosztályt megszólítsunk és bevonjuk ezekbe a sétákba. Tartottam sétát a költészet napján és az olvasás világnapján is, amelyre diákokat és a Pápai Nyugdíjasok Érdekvédelmi-Érdekképviseleti Egyesülete Irodalmi Körének tagjait kértem fel, hogy verseket és idézeteket olvassanak fel. A sétákat mindig hosszas kutatómunka előzi meg, amely során igyekszem a témával kapcsolatban olyan részleteket felkutatni, amelyek kevésbé ismertek és felkeltik a hallgatóság figyelmét.
A séták során épületeket és szobrokat kerestünk fel, amelyek olyan neves emberekhez kapcsolódnak, akik Pápán születtek vagy működtek, vagy olyan épületeket, amelyekben a kultúra szempontjából fontos intézmények, egyesületek működtek.
A séták időtartama körülbelül másfél óra, és 2-3 km hosszú. Igyekszem az állomások kiválasztásánál arra törekedni, hogy a helyszínek logikusan kövessék egymást és az idősek számára se legyen megterhelő.
Az elmúlt években öt helytörténeti sétát tartottam (Városi séta Jókai Mór nyomában, Könyvkötő mesterek Pápán, Poéta séta, Édes emlékek-cukrászati séta, Itt olvastak ők-irodalmi séta), amelyeken átlagosan 50-60 érdeklődő vett részt. A nagyszámú érdeklődő és a pozitív visszacsatolások megerősítenek abban, hogy a továbbiakban is érdemes lesz ilyen sétákat szervezni.
