A Földművelődésügyi Miniszter 1908. évi 54.000 számú rendelete értelmében az árusításra kerülő szarvasmarhákat, lovakat, juhokat és a sertéseket csak közvágóhídon vághatták le és dolgozhatták fel. Pápa 35-40 hentes- és mészáros mesterét kötelezték arra, hogy a vágásokat intézményesen szabályozott módon közvágóhídon hajtsák végre. Ennek köszönhetően 1913. május 5-én kezdte meg működését a városi vágóhíd két vágócsarnokkal, 20 hűtőkamrával és jéggyárral.
A világgazdasági válságnak köszönhetően a belső piac erőteljesen pangott, e mostoha viszonyok közepette jelentkezett a Magyar Királyi Külkereskedelmi Hivatalnál a Poels et Co. antwerpeni cég, hogy Magyarországon bacongyártást kíván meghonosítani. A Hivatal a cégnek Pápát ajánlotta, a sertések beszerzésére és szállítására pedig a Dunántúli Hússertés Kiviteli Rt-t bízták meg, amely 1931-ben 150 gazda részvételével alakult meg. Az Rt. 1933. október 14-én kötötte meg a szerződést a Poels céggel és október végétől megkezdték az egyelőre heti 370 sertés feldolgozását és kiszállítását Angliába, majd 1934-ben folyamatossá vált a termelés és az exportálás. A pápai üzem először csak bacont gyártott, így a sonkát és a lapockát is hasznosítani kellett. A válság megszűnésével a mezőgazdasági termékek exportja jelentősen növekedett, hosszas előkészítés után 1935-ben Poelsék megindították a sertésvágóhídon a húskonzervgyárukat, ahol szinte teljes egészében dobozolt sonkát gyártottak, a cég egyik legsikeresebb termékét, melyek nagyrésze Angliába került kivitelre. A bacon után a sonka is pápai recept alapján készült, mely technológia szigorúan titkos volt.
A vágóhídon a húsfeldolgozót hamarosan kibővítették és egy új csarnokot is építettek. Itt készültek az elsőrangú hentesáruk, mint például a sonka is, majd 1938-ban megkezdték az addig csak exportra készített dobozolt sonkák belföldi árusítását is. A Pápai sonka rövid idő alatt országos, majd világhírnévre tett szert, melyhez hozzájárult a korát megelőző technológia és a kiváló szakember gárda. Olyan technológiával dolgoztak, ami csak Pápán volt ismert (bujtatott csontozás), melynek köszönhetően egy darabban maradt a comb és a lapocka is.
1949-ben az államosítás során jött létre a Pápai Húsipari Vállalat. A vállalat 1952-ben a felelős minisztérium közvetlen irányítása alá került és 1953-ban kezdődött meg a már exportfeltételeket is kielégítő dobozsonka-gyártó üzem építése. Az üzemben új technológiát alkalmaztak: a nyers sonkát kicsontozás után zsírtalanították, kiinazták és a színhús darabolva került a pácoló gépbe. Egy forgó dob - amely a Dániából vásárolt gépsor egyik tagja volt -, a hús szöveteit széjjel rázta, és a páclevet egyenletesen osztotta el a húsban. Rozsdamentes acélkocsikban pontos technológia szerint érlelték, majd a konzervdobozba töltötték. Ezt követően egy automata berendezésben főzték a sonkát, végül szállítószalag vitte a hűtőbe. Nem sokkal később már teljes „díszben” sorakoztak a sonkával töltött különböző dobozok, amely főleg külföldön volt szívesen látott csemege, de határainkon belül is a húsipari termékek legkeresettebb cikke lett. Pápa város neve hallatán a legtöbb embernek a gépsonka jutott az eszébe.
Az Egyesült Államokba 1968 óta exportál a cég, ahol a bacon mellett a dobozolt sonka a legismertebb termékfajtájuk.
A ’70-es évek végétől, akkor szakminisztérium utasítására pápai szakemberek kötelező jelleggel képezték a társüzemi dolgozókat sonkagyártásra (Kapuvár, Kaposvár, Baja, Cegléd, Miskolc), mert fontos export cikknek látták ezt a terméket. A pápai sonka dobozán a litográfia egy fiatal magyar népviseletben táncoló párt ábrázolt, így a termék neve belföldön és külföldön egyaránt Csárdás sonka volt évtizedekig.
A NASA-tól sz orosz Csillagvárosig mindenhol vásárolták. Ritka az, hogy egy termék és egy város neve így összeforrjon.
A vállalat 1992-ben részvénytársasággá alakult, 2004. nyarán a Carnex csoport, majd 2009. január 1-jével a Pápai Hús 1913 Kft. vásárolta meg. Az időközben csődbe ment cég 2016. végén hongkongi tulajdonba került. Az új tulajdonos tervei szerint a cég termékeit a kínai piacon is szeretné ismertté tenni. A 2019-től megvalósuló kétmilliárdos fejlesztésnek köszönhetően 2020. évben sonkából és füstölt árukból 30 %-kal nőtt a termelés, 2021-2022-ben pedig további évi 10 %-kal termelnek majd többet. A Pápai Hús Kft. egyik fő tevékenysége továbbra is a sonkagyártás, a cég legfontosabb exportpiacai az Egyesült Államok, Szlovákia, Horvátország, Szerbia, Kanada és a Dél-afrikai Köztársaság.
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Veszprém Megyei Értéktár Bizottsága a nemzeti értéket 2022. február 10-én felvette a Veszprém Megyei Értéktár agrár- és élelmiszergazdaság szakterületi kategóriájába.
https://ertektar.vpmegye.hu/index.php/13-veszprem-megye-ertektar/agrar-es-elelmiszergazdasag/129-papai-sonka